Az alapvető hozzáállás: megoldás- és erőforrás-központú kommunikáció

A Hundertwasser-iskolában minden szakmai kommunikáció a megoldás- és erőforrás-központú megközelítésen alapul: minden beszélgetés és reflexió a tanulókkal, a KESS-beszélgetések, minden beszélgetés a szülőkkel, de minden személyzeti fejlesztés és személyzeti megbeszélés is. A megoldásközpontú kommunikáció nagyon nagyban hozzájárul ahhoz, hogy iskolánkban pozitív légkör uralkodik, és hogy minden gyermek és felnőtt jól érezze magát ebben az iskolában.

Az iskolai és az egész napos személyzet minden tagja alapképzésben részesül a megoldásközpontú kommunikációról, valamint egy csapat által támogatott beavatásban. Az iskola és az egész napos iskola a bielefeldi Megoldásorientált Kommunikációs Intézettel (ILK) együttműködve minden évben bevezetést nyújt az új kollégáknak az ezzel a tanácsadói megközelítéssel való gyakorlati munkába. Rendszeresen koncepciónapokat tartanak az iskola és az egész napos iskola minden munkatársa számára ebben a témában.

Egy rövid elméleti bevezető, amelyből a következő részletet idézzük, a következő címen található megwww.loesungsfokussiert.de

"Az LFT* (megoldásközpontú terápia) az 1980-as évek elején Steve de Shazer, Insoo Kim Berg és munkatársai fejlesztették ki a Brief Family Therapy Centerben (Milwaukee, USA), és folyamatosan módosították. A megoldásközpontú megközelítés egy problémafüggetlen és erősen erőforrás-központú modell a beszélgetések lefolytatására különböző alkalmazási területeken. A megoldásközpontú megközelítés jellemzői az intenzív cél- és erőforrás-orientáltság, a felhatalmazás és a megoldás felé vezető következő lehetséges lépések pragmatikus keresése. Az LFT egyik alapfeltevése, hogy a problémák szerkezetének és okainak mélyreható vizsgálata nem szükséges a megoldások megtalálásához. Inkább azt feltételezik, hogy a kliensek arra való ösztönzése, hogy beszéljenek a múltbeli problémákkal kapcsolatos kivételekről, valamint a jövőre vonatkozó kívánságokról és célokról, hasznos a megoldási lépések kidolgozásában.

Feltételezzük, hogy minden személy már rendelkezik minden olyan erőforrással, amelyre szüksége van a megoldás kidolgozásához. A tanácsadó feladata, hogy ezeket az erőforrásokat aktiválja, és a beszélgetést olyan időszakok felé irányítsa, amikor "jobban mennek a dolgok". Ezekben a problémamentes időkben és a "úgy teszünk, mintha - a - probléma - már - megoldódott volna" mentális végigjátszásában értékes támpontok rejlenek a tényleges megoldások kidolgozásához. A megoldásra összpontosító szakemberek irányítják a beszélgetést a célok, erőforrások és az első kis lépések felé, de a lehető legkevésbé irányítják a beszélgetés tartalmát. Az ügyfél határozza meg az irányt és az utat. Ugyanakkor a felfedezett erőforrásokat és elért sikereket közvetlenül és közvetve megerősítik.

Hisszük, hogy a problémák leküzdésének legjobb módja az, ha a beszélgetés során a figyelmet a célokra, a probléma kivételeire és az erősségekre összpontosítjuk. Nem annyira azt elemezzük, hogy hogyan és miért alakultak ki a problémák, hanem inkább arra összpontosítunk, hogy közösen hová szeretnénk eljutni.

Általában már a beszélgetés elején tisztázzuk, hogy milyen céljai és kívánságai vannak az ügyfelünknek:

- Pontosan hogyan fog kinézni az élet, ha a problémák megszűnnek?
- Mit csinálna akkor az ügyfelünk először másképp?
- Mi a következő lépés?
- A környezetében ki venné észre először a probléma eltűnését anélkül, hogy az ügyfél közvetlenül foglalkozna vele?

Az első lépés tehát egy konkrét cél közös kidolgozása, egy kívánt kép a jövőről, amely új irányt (fókuszt) ad ügyfeleinknek.

Ezután fontos kitalálni, hogy mi lehet az első, apró, konkrét és megvalósítható lépés e cél felé. Amikor világossá válik, hogy mi lehet az első, kis lépés, gyakran felmerül a következő kis, második lépés ötlete, ... .

A következő apró lépések keresése során rendkívül hasznos lehet, ha vizualizáljuk, hogy mikor vannak olyan időszakok, amikor a dolgok jobban mennek, és miért mennek jobban (kivételek). Egyik fő feladatunk, hogy támogassuk ügyfeleinket abban, hogy ezt a tudást aktivizálják és felhasználhatóvá tegyék egy aktuális probléma megoldásához. Mindezek során mindig a konkrét cselekvéssel, érzéssel és gondolkodással foglalkozunk. A megoldásközpontú cselekvés tehát nagyon gyakorlatias és szorosan a személyes vagy szakmai mindennapokhoz igazodik." Az iskolánkban folyó közös munkához elengedhetetlen, hogy az iskola és az egész napos iskola valamennyi munkatársa minden munkaterületen közös alapállásból kiindulva és ennek a közös alapállásnak az alapján találkozzon egymással, valamint a tanulókkal és családjaikkal.

Az alapvető hozzáállás: megoldás- és erőforrás-központú kommunikáció

Kapcsolatfelvételi űrlap